Emotional Nekromantic (bevezetés)
bevezetés:
Nekrofilia. Miért?
Szerelem a síron túl, beteges vágyak a halál után. Két ember közt
létezhet úgy szerelem, ha az egyik fél halott? A halál után
megszűnik az érzés, vagy továbbra is ott vibrál a levegőben? Vagy
ekkor már nem is beszélhetünk szerelemről, csupán beteges
perverzitásról? Lehet annak nevezni, vagy a szerelem tényleg örökké
kell, hogy tartson?
Egy fiatal lány, kinek kedvese tragikus módón meghalt. Megpróbálta
követni őt a halálba, de sikertelenül. Ekkor úgy döntött, hogyha
nem tud szerelme után menni, akkor őt hozza vissza. Azonban
feltámasztani ő sem tudja… Vajon a lány leéli életét halott
szerelmével, vagy nem bírja tovább és ahelyett, hogy őt élőként
kezeli, ő akar szintén halott lenni? Mi a nagyobb fájdalom, nem
ismerni fel, hogy valaki mégsincs teljesen velünk, de tudni, vagy
az, hogy felismerjük?
Van bármi alapja ennek a szokatlan és különös, talán morbid
helyzetnek? Lehetnek előzményei, és ha igen mik? Mik derülhetnek ki
korábbi közös életükről?
Ez egy évvel ezelötti írásom, szóval meglátszik, nem tökéletes, azóta fejlődtem. Mivel ez egy khm... érdekes történet, csak akkor rakom fel, ha nagyobb igény van rá. Mert: durva, elgondolkodtató, megbotránkoztató és sötöbö.
Ez egyszerűen csak nagy hülyeség.
A hulla, az hulla. Egy darab rohadó hús.
A nekrofíl pusztán a totális hatalom érzése miatt bukik a halottakra.
én viszont láttam egy elgondolkodtató dok.filmet, amiben úgy tűnt a nekrofil a hullához érzelmileg is kötödik. ez adta az ötletet, h ezt boncolgassam
Ha nincs jobb dolgod....
Sok dolgom van köszi, csak tudod van aki SZERET írni, és nem úgy fogja fel h jól van nincs jobb dolgom jöhet... nem csak a napsütésről lehet írni, meg a maddárcsiripelésről tudtommal.
Tény, hogy arról se nagyon érdemes. :)
ezen az elven semmiről sem:)
Tény hogy szép dolgokról kézenfekvőbb siker írni mint dögvészről, halálhörgésről, miegyéb, de vannak akik megkísérelték..:)
hát mindegy miről érdemees írok és csá xd